A jelenleg megtermelt mennyiségnél mintegy 70 százalékkal több ehető növényt és állatot kell előállítani a Földön 2050-re, hogy a prognosztizált 2,3 milliárdos népességnövekedéssel az élelmezés is lépést tudjon tartani. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete újabb érvet hozott ezzel az energianövények elterjesztése ellen.  

 

2050-re évente 3 milliárd tonna gabonát kell termelni a világon ahhoz, hogy az egyre gyarapodó népesség rohamosan növekvő élelmezési és takarmányozási igényét fedezni lehessen. Ha ezzel párhuzamosan a bioüzemanyag-ágazat bővülése miatti igényeket is ki akarnánk elégíteni, a jelenleg esőerdő borította területek szinte egészét termőfölddé kell alakítani.

Mivel ezzel együtt a hústermelésnek több mint 200 millió tonnával -- évi 470 millió tonnára -- kell növekednie, ehhez pedig az előző lépések után összességében nem lenne elég takarmányföld és legelő, már most összehangolt stratégiai döntéseket kellene hozni. A döntéshozatalban hagyományosan jók a világ nemzetei, a döntések következetes kivitelezésében általában a nemzeti érdekek döntenek. Így leginkább kategorikus döntésekre lenne szükség, például a bioetanolról való lemondásra. Ugyanis, ha az élelmiszer-alapanyagokból üzemanyagot állítunk elő (és azt persze elégetjük az autónkban), akkor még kevesebb jut a földlakók táplálására. A kukorica alapú etanolgyártás máris kukorica-árválságot idézett elő Mexikóban.

A FAO óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy lehet-e 2050-re elegendő mennyiségű élelmiszert előállítani. A szervezet szerint a mezőgazdaság számára a legnagyobb kihívás a klímaváltozás kezelése és ezzel párhuzamosan a bioüzemanyag iránti kereslet megugrása. A közlemény szerint növelni kell az ágazat befektetéseit és javítani kell az élelmezés helyzetén, ezzel együtt megoldást kell találni az e téren egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségekre is. Az egyre csökkenő mennyiségű élelmiszer ugyanis a piaci törvények alapján egyre magasabb áron lesz csak elérhető.