Az átlaghőmérséklet a világátlag másfélszeresével emelkedik a Kárpát-medencében, ezért hosszabb távon fel kell készülni arra, hogy Magyarország éghajlata megváltozik: még inkább lerövidül a tavasz és az ősz. Ezért kéne a fejlett országoknak 40 százalékkal csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat.

Mivel a Kárpát-medence a globális átlag másfélszeresével melegszik, a nyár szárazabbá, forróbbá és hosszabbá válik, a tél pedig enyhébb és csapadékosabb, vagyis esősebb lesz Magyarországon, míg a tavasz és az ősz a mostaninál jóval rövidebb lesz.

A fejlett országoknak 40 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat (ühg) az 1990-es szinthez képest 2020-ig, pontosan azért, hogy ezek a trendek ne váljanak túl szélsőségessé. Ez a WWF Magyarország álláspontja, melyről Benkő Dániel, a környezetvédelmi szervezet éghajlatváltozás-programjának munkatársa nyilatkozott Koppenhágában.

Az ENSZ klímakonferenciáján vita van az uniós tagállamok között, hogy vállaljanak-e 30 százalékos ühg-csökkentést már most az eddig hangoztatott 20 százalék helyett (az 1990-es szinthez képest). Gordon Brown brit kormányfő saját elmondása szerint nyomást gyakorol a tagállamokra a merészebb csökkentés mellett, azonban ezt a volt szocialista országok, valamint Ausztria és Olaszország hevesen ellenzi - ismerteti Brown gondjait a Guardian. Mikolaj Dowgielewicz lengyel unióügyi miniszter például a kisebb arányú csökkentés mellett érvelt a konferencián.

Nem mindegy, mennyire szennyező eleve egy ország energiaszektora

Nem véletlen, hogy pont lengyel részről érkezik az ellenvélemény. A csökkentési vállalások megfogalmazásában fontos szempont, hogyan épül fel az egyes országok energiaszektora. Lengyelország villamosáram-termelése például csaknem teljes egészében (98,1 százalékban) fosszilis tüzelőanyagokra és azokon belül leginkább a szénre épül. Ezzel szemben Magyarországon ugyanez az arány 50-60 százalék, ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is alacsonyabb.

Itthon az áramtermelésben a megújuló energiaforrások arányának növekedését az akadályozza leginkább, hogy az így megtermelt energia nem mindig akkor áll rendelkezésre, amikor igény van rá. Az országban nincs meg az infrastruktúra a zöld erőművek által termelt energia eltárolására, így a villanyáram-elosztó hálózat nem tudja kezelni, ha például egy hirtelen működésbe lépő szélerőmű áramtöbbletet kezd termelni.

A probléma szivattyús-tározós erőművek építésével lenne megoldható, amelyek árambőség esetén egy magasabban fekvő helyre szivattyúzzák a vizet, majd igény esetén a víz leeresztésével termelnek áramot. Magyarországnak viszont nem kedvezőek a domborzati adottságai, így fontos lenne régiós együttműködésben kiépíteni a rendszert.

Elindult a klímacsúcs