Vízhiány van a világ egyik legnedvesebb vidékén

Kritikus vízhiány van a gyenge monszunszezon miatt Indiában: negyven éve nem esett ilyen keveset. Az óriási esők egyre gyakrabban az Indiai-óceán felett esnek le. Egyre szárazabb az időjárás Cserrapundzsi városában is, amely egykor a Föld legnedvesebb környéke volt.

Kelet felé tolódhat a monszunok körforgása az emelkedő átlaghőmérséklet miatt Dél-Ázsiában. Ez valószínűleg óriási esőzéseket okoz majd az Indiai-óceán felett, Mianmarban és Bangladesben, viszont így jelentősen kevesebb csapadék lesz Pakisztánban, Indiában és Nepálban - állítja egy tanulmány, mely a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg.

Mi is az a monszun?

A monszuncirkulációt a szárazföldek és óceánok eltérő hőkapacitása határozza meg, ugyanis a kontinens sokkal hamarabb felmelegszik és gyorsabban le is hűl, mint az óceán. A szél a magas nyomású terület felől az alacsony nyomású terület felé fúj, így a levegő nyáron a hidegebb, magas nyomású óceánfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A nyári monszun ezért kiadós esőzéseket okoz a szárazföldön, míg télen éppen ellenkezőleg, száraz időt eredményez.

Lassan kiszárad a Föld egyik legnedvesebb helye

India északkeleti államában, Megalajában található a Föld egyik olyan vidéke, ahol különlegesen sok eső szokott esni. Cserrapundzsi 1861-ben éppen azért lett nevezetes hely, mert 22 ezer 987 milliméter eső esett egy évben. Jelenleg viszont egyre szárazabbá válik a vidék időjárása. A város meteorológusa, Amit Csaudhuri arról számolt be a BBC tudósítójának, hogy 2005 óta évi 8-9000 mm eső hull a korábbi, normálisnak tekintett átlag, a 11 ezer milliméter helyett. Ez 20 százalékos csökkenés. A nyári, nappali átlaghőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal megnőtt, és valamivel melegebbek a téli nappalok is. További változás, hogy a nyarak hosszabbak, most már novemberig húzódnak el.

Negyven éve nem volt ilyen rossz a monszunszezon, emiatt éves átlagban 19%-kal nőttek az élelmiszerárak Indiában. Az AFP fotóján egy utcai árus látható Új-Delhiből

A város tudományos társaságának tagjai azt állítják: a környéken nem volt erdőirtás, mert az ott lakók szentnek tartják az erdőségeket. Jelentős iparosítás sem volt ezen a vidéken, mindössze egy cementgyár települt a város mellé. Ebből következik, hogy az időjárás-változást nem ez a két tényező okozza.

A városlakók arra panaszkodnak, hogy a korábban kiszámítható esőre ma már nem lehet alapozni. Muszáj gyűjteni az esővizet, takarékoskodni és ivóvizet vásárolni, mert manapság akkor esik, amikor nem várják, és akkor nem, amikor számítanak rá. A problémákat tetézi, hogy míg 1961-ben hétezer fő volt Cserrapundzsi lakossága, ma tizenötször többen élnek ott.

A korábban megszokottnál kevesebb a turista is. Az utazók eddig az eső és a felhők kedvéért érkeztek, de a napos idő kevésbé érdekli őket - a környék egyre kevésbé nevezhető a "Kelet Skóciájának".

Súlyos gondokat okoz a monszun megváltozása

A felmelegedés az esős időszakok között hosszabb szüneteket eredményez, az átlagos csapadékmennyiség növekedése miatt gyakoribbak lehetnek a pusztító áradások a tengerparti területeken, Nyugat-Indiában és Srí Lankán. A monszunszezon változása a Himalájában is problémákat okoz. A klímaváltozás miatt Nepálban egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mikor jön a monszun és mikor havazik, s ez megnehezíti a szegény gazdálkodók megélhetését.

A monszuncirkuláció megváltozása a mezőgazdaságra, az egészségügyre és a térség gazdaságára is jelentős hatással lehet, figyelmeztet a tanulmány egyik szerzője, Noah Diffenbaugh, aki egyben az amerikai Purdue Egyetem klímakutatással foglalkozó központjának is vezetője. A térségben ugyanis a mezőgazdasági termelés, az ivóvízellátás és a vízerőművek működése is mind-mind függ a monszunidőszaktól és a területi adottságoktól.

Már beindult a folyamat?

Az idei monszunidőszak máris komoly problémákat okozott Indiában. Az országban a nyári monszun idején hullik le az éves csapadékmennyiség legnagyobb része. A Nyugat-India partvidékén fekvő Mumbaiban a város vezetői már a nyári hónapok alatt 30 százalékkal korlátozták a város vízfelhasználását, mivel a monszunidőszak alatt igen kevés csapadék hullott a közel 14 milliós városban.

A vízfelhasználás korlátozása nyár után is érvényben maradt, és a város több részén is csak naponta néhány órára van víz, rákényszerítve ezzel a lakosságot a vásárlásra. Természetesen a kereskedők ebből is hasznot húznak: a víz ára az egekbe szökött, így a víz a világ második legnépesebb városában nagy kincsnek számít.

A növekvő vízhiány nem csak Mumbaiban, hanem lassan egész Indiában is egyre nagyobb gondot jelent, ami akár széles körű szociális problémákhoz is vezethet. A kormányt többször is kritizálták az ipar képviselői és az 1,1 milliárdos népességet is egyre inkább felháborítja, amiért az ország vezetése képtelen megoldani a víz- és áramellátásban fellépő gondokat.

Mumbaiban a lakosság a szigorú korlátozások miatt december elején tüntetéseket szervezett, amelyben egy ember életét vesztette, és többen megsérültek, amikor a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.

Ez a legfrissebb, de nem a legelső hír Indiából olyan harcokról, amelynek hátterében a vízhiány áll. Már korábban is előfordultak vízhiányból adódó bűncselekmények az országban. A legújabb kutatások szerint Indiában 2050-re az egy főre jutó vízmennyiség körülbelül a felére csökken a növekvő népesség, az egyre nagyobb igények és a növekvő légszennyezettég miatt - így biztosak lehetünk benne, hogy fogunk még harcokról szóló híreket kapni a térségből.