Aszály Kínában: egyre többször vetik be az esőgyártót

Felhőmagvasító töltetű rakétákat lőnek fel Kínában

Ajánlat

• Időjárásalakítás: merész ötlet vagy valóság?
• Tavaszi jégeső esett Budapesten
• Itt a tél réme: az ónos eső

OK.hu

Gyakrabban alkalmazna Peking az időjárást befolyásoló technológiákat az országot sújtó aszály miatt - tudósít a China Daily című napilap csütörtöki száma. Kínában már évtizedek óta használnak ilyen technológiákat a csapadékképződés elősegítésére, elsősorban az ország száraz északi részén, ahonnan a kínai búzatermés nagy része származik. Emellett fontos sport-, politikai és más események idején is alkalmazzák ezeket a módszereket, hogy biztosítsák a szikrázó napsütést - ez történt például a 2008-as pekingi olimpia megnyitóünnepségén is.

Az időjárást a felhőmagvasítás (angolul cloud seeding) elnevezésű módszerrel befolyásolják. Ennek során földi ágyúk vagy repülőgépek ezüstjodiddal, folyékony nitrogénnel vagy szárazjéggel (fagyasztott szén-dioxiddal) bombázzák az eget. Az anyagok cseppképző hatással bírnak; a felhőkben szétszóródott részecskék körül kicsapódik a nedvesség, és elég nagy tömegű vízcseppek keletkeznek ahhoz, hogy a gravitáció miatt lehulljanak. Az eljárással manipulálni lehet, hogy hol ürüljön ki a felhő, illetve, hogy hol ne legyen eső.

Kínában jelenleg erősen növekszik az ilyen technológiák iránti igény, elsősorban az aszályok és a jégesők okozta mezőgazdasági károk enyhítésére - nyilatkozta a lapnak Cseng Kuo-kuang (Zheng Guoguang), a kínai meteorológiai szolgálat igazgatója.

Tavaly már Kína egyharmada fölött bevetették a felhőgyártást

A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a technológia nem tökéletes. Úgy fogalmazott, hogy még mindig "kutatási-használati fázisban van". Kínai kutatók korábban beismerték, hogy nem tudják pontosan mérni a felhőkbe lőtt ezüst-jodid hatását.

A gazdasági érdek azonban úgy tűnik, háttérbe szorítja a tudományos aggályokat. Kína a világ lakosságának több mint 20, megművelhető földterületének ugyanakkor kevesebb mint 7 százalékával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a meglévő földekből ki kell hoznia a maximumot.

Közelmúltbeli példák is igazolják az aszályok súlyos hatásait. Az országot 2007-ben az évtized legkomolyabb aszálya sújtotta, a mintegy 500 millió tonnás éves gabonatermés 37,4 millió tonnával csökkent - emlékeztet a China Daily. A hatóságok már tavaly is gyakran nyúltak az időjárás-befolyásolás eszközéhez. Rekordszámban, 840 alkalommal küldtek fel repülőgépeket, hogy próbáljanak meg esőt csiholni az ország területének mintegy egyharmadán (3,6 millió négyzetkilométeren). Emellett 116 ezer speciális rakétát és 890 ezer ágyúlövedéket is kilőttek az év folyamán ilyen céllal.

Kína az idén két olyan, nemzetközi szintű eseménysorozatot rendez, amelyen valószínűleg bevetik majd az időjárást befolyásoló technológiákat. Ilyen a sanghaji világkiállítás május 1. és október 31. között, valamint az 16. Ázsia Játékok november 12. és 27. között Kuangcsouban (Guangzhou), vagy Európában elterjedt nevén Kantonban.