Teljesen kipusztulhatnak a fecskék Magyarországról

Veszélyben vannak a fecskék: 2020-ra kipusztulhat az állomány Magyarországról. A madarak létszáma folyamatosan csökken a környezetszennyezés, a felelőtlen hulladékgazdálkodás, az állattartás összeomlása és az indokolatlan fecskefóbia miatt.

A molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent 1999-2009 között Magyarországon - ezt az aggasztó eredményt mutatta ki Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának elemzése. Az MME adatai nem egy-két év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról.

Egyik fajt sem kerüli el a pusztulás

Az utóbbi évek részadatai már sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, de a tízéves adatsorok most elkészült elemzése és a csökkenés valódi mértéke még a szakembereket is meglepte. Egyaránt csökken mind a három vizsgált fecskefaj, a partifecske (riparia riparia), a molnárfecske (delichon urbicum) és a füsti fecske (hirundo rustica) állománya. A pusztulásban közrejátszott a 2007. és 2008. szeptember közepén tapasztalt rendkívül hideg időjárás, derül ki a dr. Szép Tibor és Nagy Károly által készített tanulmány összefoglalójából.

^{Molnárfecske nézi elpusztult fiókáját, melyet a fészekanyagba került
bálazsinór fojtott meg (forrás: MME.hu, fotó: Orbán Zoltán)}

A fajok eltűnése, a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra van hatással, hanem az emberekre is - hívja fel a figyelmet a MME. Ha a táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozók és csúcsragadozók halnak ki, az annak a jele, hogy esetükben összeadódnak a környezeti ártalmak a táplálék mennyiségének és minőségének változásaival, a szaporodóhelyek csökkenésével.

A környezetszennyezés a leginkább városiasodott molnárfecskéket sújtja; a vidékies környezetben élő füsti fecske állománya azért csökken, mert az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás - magyarázza az MME tájékoztatója.

Komoly gond, hogy az emberek intoleránsabbak lettek a fecskékkel szemben, városon-vidéken egyaránt. Számos bevásárlóközpont túlreagálja a fecskekérdést: leverik a fészkeket, majd az épületek eresze alá tüskesort szerelnek, hogy a madarak ne telepedhessenek meg újra, összegzi a tapasztalatokat összefoglalójában az MME. Az áruházak működtetőit az esetleg a vásárlók nyakába pottyanó ürülék zavarja, pedig ezt fecskepelenkával (a fészeksor alá szerelt polccal) meg lehetne oldani.

Kinyírja a szemét a fecskefiókát

"Amennyiben a madaraknak mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető mesterséges molnárfecske-teleppel" - hívja fel a figyelmet az MME. Szintén káros a füsti fecske fészke mellé szerelt nejlonszatyor-riasztó - erre példát a Hortobágyon találtak a madártani egyesület munkatársai.

^{Fecske a fenékpusztai madármentő állomáson, 2008-ban}

"A felelőtlen hulladékkezelés is pusztítja a madarakat a klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a szándékos emberi pusztítás mellett" - hívja fel a figyelmet az MME. A fent közölt fotón látható molnárfecske-fióka azért pusztult el, mert a nyakára tekeredett az a bálazsinór, ami a fészekanyag sarába került.

A fecskék állományának csökkenését akadályozni lehet, ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára. Az egyre inkább betonnal, aszfalttal, járólapokkal stb. burkolt településeken a fecskék gyakorlatilag nem találnak sarat (vagyis fészekanyagot), ezért a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítése is fontos, hívja fel a figyelmet az MME.

"A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével" - vonja le a következtetést a kutatási eredményekből az MME.