Bizottság bizottságával ellenőrzi klímakutatóit az ENSZ

Tizenöt nemzeti tudományos akadémiát tömörít az a szervezet, amely ellenőrzi az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) munkáját. Az új szuperbizottság neve InterAcademy Council (IAC), ami a maga során egy újabb bizottságra bízza a hibafeltárási módszerek finomítását.

A bejelentés előzménye, hogy az elmúlt hónapokban megingott a klímapanel iránti bizalom, miután a 2007-es IPCC-jelentésben szereplő több hiba is napvilágra került. A felülvizsgálati folyamat hivatalosan már helyi idő szerint szerda este megkezdődik a világszervezet New York-i székházában, s várhatóan augusztus végére fejeződik be.

Az IAC feltehetően tíz független és elismert tudósból álló testületet bíz meg a részletes ellenőrzés elvégzésével - közölte Robbert Dijkgraaf,  az IAC társelnöke. A testület tagjait az IAC soron következő vezetőségi ülésén, március 22-én választják meg.

Független kutatók fogják ellenőrizni az ellenőrző testületet
 
Dijkgraaf hangsúlyozta, hogy a felállítandó testület nem ellenőrzi majd visszamenőleg az IPCC jelentéseinek teljes tartalmát, azonban a már napvilágra került hibákat "esettanulmányként" felhasználja. A testület feladata elsősorban a hibafeltárási és -javítási módszerek finomítása lesz, valamint annak felülvizsgálata, hogy használjon-e az IPCC tudományosan nem lektorált forrásokat.

Megvizsgálják majd azt is, hogy a kormányok hogyan tekintik át az IPCC-jelentéseket, valamint hogy az ENSZ-testületnek milyen a nyilvános kommunikációja. Az IAC társelnöke kiemelte azt is, hogy az IPCC-t ellenőrző testület eredményeit is lektorálják majd független kutatók. Az ellenőrző-testület felállításáról szóló hírt a klímapanel támogatói és kritikusai egyaránt üdvözölték.

Az IPCC soron következő átfogó jelentése 2014-ben várható. A klímadiskurzusban elsőszámú hivatkozási alapnak számító 2007-es jelentés több mint háromezer oldalon taglalta az éghajlatváltozás okait és hatásait, és több mint 10 ezer szakértői anyagra hivatkozott.

A klímatudomány eredményeit időről-időre összegző IPCC iránti bizalom először az angliai email-botrány kapcsán ingott meg: 2009. november végén kiszivárgott a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló levelezése, melynek egyes szakaszai klímaszkeptikusok szerint arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét.

A 2007-ben Nobel békedíjjal kitüntetett IPCC hitelét tovább rontotta, amikor januárban kiderült: hibásan állították, hogy a himalájai gleccserek 2035-re teljesen elolvadhatnak, a helyzet a valóságban nem ennyire drámai. Végül februárban az ENSZ-testület azt volt kénytelen elismerni, hogy 2007-es jelentésében túlzó adatot idézett Hollandia területének tengerszint alatt fekvő hányadáról.

Az IPCC szerint a tévesnek bizonyult adatok nem érintik a 2007-es jelentés végkövetkeztetését, miszerint a globális felmelegedés létező jelenség, és jelentős részben az emberi tevékenységre, elsősorban a fosszilis energiaforrások felhasználására vezethető vissza.

A klímaszkeptikusok ezzel szemben úgy vélik: a napvilágra került hibák erősítik a gyanút, hogy a testület munkája felületes, és túl nagy mértékben támaszkodik "szürke irodalomra", azaz a vezető tudományos folyóiratokon kívüli forrásokra.

A kialakult bizalmi válság hatására február elején több vezető klímakutató is javaslatot tett a testület reformjára. A Nature brit tudományos folyóiratban  sokféle elképzelés is megjelent, az IPCC jelenlegi formában való megtartástól a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) mintájára történő átalakításon át egy Wikipedia-szerű IPCC létrehozásáig.