Egy apró rovar hivatott megmenteni Nagy-Britanniát egy agresszív betolakodótól, az ártéri keserűfűtől. Az évente egy métert is növekvő növény még a betont is feltöri és kiszorítja az őshonos fajokat.

Először vetnek be egy növényfaj természetes ellenségét a terjeszkedés megakadályozására az Európai Unióban. A színhely Nagy-Britannia, ahová 19. században hozták be az ártéri japánkeserűfüvet (Fallopia japonica) dísznövényként.

Levélbolha-reggeli lesz a növényből

A keserűfű eredetileg kertek és parkok ékessége volt. Évelő, gyors növekedésű növény - évente akár egy méterrel is képes növekedni -, így igen hamar elterjedt az egész szigetországban, kiszorítva az őshonos fajokat. Zord körülmények között is megél, még a betont is feltöri. Eredeti élőhelyén Behozatala óta a növény becslések szerint évente 180 millió euróra (mintegy ötvenmilliárd forintra) rúgó kárt okozott a szigetországban. Az illetékes hatóságoknak eddig nem sikerült megállítaniuk a keserűfű terjedését, ami érthető, hiszen ha egy gramm is benne marad a keserűfű gyökértörzséből a talajban, képes újra kihajtani.

^{Virágzik a japánkeserűfű egy angliai kertben. A Fallopia japonica pionírnövény,
először jelenik meg a lávaömlésben vagy tűzben elpusztult területen}

A kutatók most az Aphalara itadori névre hallgató japán levélbolhában látták meg a reményt az invázió megállítására. Az Aphalara Japánban gondoskodik arról, hogy a keserűfű ne terjeszkedhessen korlátlanul. A nőstények petéiket beletojják a növénybe, majd a kikelő lárvák ott élnek, és kiszívják a növény nedveit.

A Cabi mezőgazdasági szervezet kutatói megoldást keresve összesen kétszáz növényevő rovart és negyven gombát vizsgáltak meg annak reményében, hogy végül csak találnak olyan táplálékspecialista fajt, amely kizárólag a japánkeserűfüvet szereti, más fajokra nem gyakorol hatást. Így találtak rá a levélbolhára.

Az Aphalara kihelyezését a tavasz beálltával kezdenék el. A hatóságok reménye szerint az új módszerrel megtakaríthatók lesznek azok a súlyos költségek, amelyek eddig a növény kordában tartásával jártak. A japánkeserűfüvet egyébként a száz legveszélyesebb invazív faj között tartja nyilván a Természetvédelmi Világalap (WWF).