Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.

A tudósok ezer méter mélyre fúrtak a Déli-óceán fenekén, és több mint háromezer kőzetmintát vettek, hogy megismerjék az akkori éghajlatot (Déli-óceánnak a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti víztömeget nevezik).

A kutatás célja jobban megismerni, hogy miként változott az Antarktisz éghajlata szubtrópusi jellegűből jégkorszakivá. Az Antarktisz klímájának története megismerhető a most felszínre hozott üledékmintákból, melyek között van 53 millió éves is. A kutatócsoport két hónapon át volt úton a Déli-sarkvidék vizein.

Megkövesedett virágpor árulkodik a meleg éghajlatról

Az üledékmintákat összesen öt kilométeres mélységből nyerték. A fúrófejet előbb a 4000 méteres mélységben levő tengerfenékre bocsátották le, majd további ezer méterre hatoltak le. "Lenyűgöző leletekre bukkantunk" - mondta Mercury című lapnak nyilatkozva a kutatókat vezető Henk Brinkhuis holland geológus, az utrechti egyetem pollenelemzéssel foglalkozó professzora a tasmániai Hobart kikötőjében. "Mondjuk úgy, hogy egy olyan történelemkönyvben olvasunk, amelyet valami igazán furcsa nyelven írtak" - magyarázta.

Brinkhuis azzal indokolta lelkesedését, hogy a kőzetminták és az üledék elemzésének segítségével jóval korábbra lehet visszamenni az Antarktisz klímájának vizsgálatában.

"A déli földrész jegének vizsgálatával 900 ezer évre visszamenőleg kutathatunk. Azt hiszem, ez a maximum. Hogyha ennél korábbi állapotról akarunk adatokat nyerni, akkor a tengerfenék üledékében megőrzött mikrofosszíliákat, például virágpor- vagy algamaradványokat kell megvizsgálnunk" - nyilatkozta a geológus az ausztrál ABC rádió déli hírműsorában március 12-én.

A felszínre hozott mintákat már a kutatóhajó laboratóriumban elemezték. Az 53 millió éves réteg alapján megállapították, hogy akkor szubtrópusi éghajlat uralkodott az Antarktiszon, vagyis az évi középhőmérséklet 10-20 C fok között mozgott. A mintákból azt is kimutatható, ahogyan a kontinenst fokozatosan beborította a jég. "Ez a kutatás olyan, mintha visszafele játszanánk le egy filmet, hogy lássuk, mi történt, miért következett be fokozatosan akkora lehűlés a földi klímában, ami a jégtakaró kialakulásához vezetett" - magyarázta Brinkhuis az ABC-nek.

A most feltárt minták elemzése még két évig fog tartani. Az eredményeket fel lehet használni annak előrejelzésére, hogy mi történik majd a jeges kontinensen az ember gerjesztette globális felmelegedés hatására.