Azért veszélyes a vasárnapi kisebb kitörés Dél-Izlandon, mert rendszerint az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni, s ez utóbbi áradásokat okoz. A szigetországban a jég és a láva robbanékony elegyet alkot, s a vulkanikus tevékenység egész Nyugat-Európára kihat: brit alattvalókat mérgezett meg egy 1783-as izlandi kitörés füstköde.

Apróbb földrengések voltak érezhetők a vasárnap hajnalban kitört Eyjafallajokull vulkán közelében Izlandon. A szinte kétszáz évig inaktív tűzhányó mozgolódása növeli annak esélyét, hogy működésbe lép a közelben levő másik vulkán, a Katla, mely utoljára 1918-ban tört ki. Ennek esélyét növeli, hogy az Eyjafallajokull hasadéka a Myrdal gleccservidék irányában nyúlt tovább, és a Katla is arrafelé található.

Geológusok és a hatóságok jelenleg bizonytalannak írják le a helyzetet. A megfigyeléseket fokozták, a sziget déli részén vezető utakat újfent lezárták. Geológus kutatók szerint az ország vulkanikus története azt bizonyítja, hogy az Eyjafallajokull kitörését rendszerint a Katla szokta követni, csak az a kérdés, mikor - tudósít az AP hírügynökség. A Katla kitörése árvízzel fenyeget, ugyanis a vulkán a Myrdalsjokull gleccser alatt fekszik.

Izland vulkáni sziget, az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része, így a kitörések gyakoriak az ország történetében. A kitörések pontos idejének meghatározása többé-kevésbé bizonytalan eredményekkel járó tudományos vállalkozás, akárcsak a földrengés-előrejelzés. Amennyiben viszont a Katla tényleg kitör, annak nemcsak Izlandra nézve lehetnek súlyos következményei.

^{Lávát lövell az Eyjafallajokull (az AFP felvétele március 22-én készült)}

A Laki vulkán 1783-ban tört ki a szigeten, nagy mennyiségű gázt bocsátva a légkörbe, ami aztán füstködöt alkotott. A szmogot a nagy sebességű futóáramlások (az ún. jet streamek) szétterítették, több európai országban változtatva meg az időjárás alakulását. A Brit-szigeteken sokakat mérgeztek meg a vulkanikus eredetű gázok. A terméshozamok  egész Nyugat-Európában visszaestek, éhínségek törtek ki - egyes történészek ennek okán a francia forradalommal is összekapcsolják a kitörést. A 18. századi festők tüzes naplementéket örökítettek meg.

1784 tele volt az egyik leghosszabb és leghidegebb hideg időszak Észak-Amerikában. New Englandben rekordot döntött a nulla fok alatti, fagyos napok száma, és New Jersey-ben korábban nem látott mennyiségű hó hullott. A lehűlés nagyságát érzékelteti, hogy a feljegyzések szerint befagyott a Mississippi folyam az egyébként szubtrópusi éghajlatú New Orleansnél.

"Ezek hollywoodi filmhez illő forgatókönyvek, de mindez lehetséges" - így értékelte a Katla kitörésének esélyeit Colin Macpherson, a nagy-britanniai Durhami Egyetem geológusa az AP-nek. "Ahogy a jégsapka olvadni kezd a vulkán fölött, az olyan, mint amikor kihúzzuk egy pezsgősüveg dugóját" - tette hozzá.

A jégtakaró nehezíti meg a geológusok dolgát

Pontosan a vastag jégtakaró miatt bonyolult feladat előre jelezni az izlandi vulkánok aktivizálódását. Míg a kaliforniai Szent András-törésvonal mentén a magma lassú felhalmozódása már jó előre pontosan észlelhető szeizmikus jelzésekkel jár, ez Izlandon nincs így. Az Eyjafallajokull vasárnapi kitörése annyira nem volt feltűnő, hogy eredetileg nem is észlelték a műszerek. A rengések többségének magnitúdója 2,6 alatt maradt - magyarázta az AP-nek Magnus Tumi Gudmundsson, az Izlandi Egyetem geológusa, aki hétfőn járt a helyszínen.

^{Így néz ki a füstölgő Eyjafallajokull a távolból}

Az utóbbi három napban megváltozott az Eyjafallajokull kitöréseinek jellege: a szemtanúk hétfőn magasabb rétegekben sötét ködöt, majd több kilométer magas füstoszlopokat láttak a levegőbe kerülni a kitörés hasadékán keresztül. A legutóbb megfigyelt kitörési felhők világosabb színe arra utal: vízgőz került a levegőbe. Ez azt jelenti, hogy az Eyjafallajokull gleccserből még több olvadt jég került az aktívvá vált területre - magyarázta Hjörleifur Sveinbjörnsson geológus a szigetország RUV nevű rádiójában

A lávafolyást hőkamerákkal és radarokkal figyelik meg, így derült ki, hogy az nem a Myrdalsjokull gleccser felé tart, így csökkent az áradásveszély. A Katlát is folyamatosan megfigyelés alatt tartják. Ez azért is fontos - magyarázta az amerikai hírügynökségnek a Newcastle-i Egyetem a helyszínen tartózkodó geológusa, Andy Russell -, mert a vulkán korábbi kitörései Amazonas nagyságú áradást és olyan kőomlást okoztak, amelyben ház nagyságú kőtömbök gurultak le a völgybe.

A Katla legutóbb 1918-ban tört ki, az áradás egy órán belül bekövetkezett. A lakosság védelme viszont nem nehéz, mert Dél-Izland gyéren lakott vidék: a 320 ezres népesség többsége Reykjavíkban és a sziget északi felén él. A 160 négyzetkilométeres Eyjafjallajokull gleccser alatt utoljára 1821-ben aktivizálódott a vulkán, de ez "lusta" kitörésnek számít, ami viszonylag csendesen, két éven keresztül zajlott le. A 21. században legutóbb 2004 novemberében volt vulkánkitörés Izlandon, akkor a Grimsvotn aktivizálódott. A vulkanikus tevékenység egy hétig tartott, Nyugat-Európában vulkáni hamu hullott, és rövid időre törölték az összes izlandi légijáratot.