Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, derül ki a NASA elemzéséből. Májusban Pakisztánban 53,7 Celsius fokot mértek. Előbb lesznek érezhetők a globális felmelegedés hatásai, mint azt korábban jósolták a szakértők.

Ez a leghathatósabb bizonyíték az ember által okozott légköri felmelegedésre, mivel egy olyan időszakban történt, amikor a napsugárzási minimumnak maximális hűtő hatása volt - áll az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA elemzésében.

Szakértők szerint 2010 valószínűleg a legmelegebb év lesz az időjárási adatok rögzítése óta, bár az amerikai óceán- és légkörkutató intézet (NOAA) azt jósolja, hogy hűtő hatása lesz a La Nina óceáni időjárási jelenségnek, amelynek kialakulása július-augusztusban várható. A NASA elemzését kedden hozták nyilvánosságra.

Sorra dőlnek a hőségrekordok Ázsiában

Az idei június volt minden idők harmadik legmelegebb júniusa a NASA adatbázisában. Az északi félgömbön rekord alacsony volt a hótakaró, és az utóbbi hat hétben egy sor hőségrekord dőlt meg egyebek mellett Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Irakban, Nigerben, Pakisztánban és Oroszország ázsiai részén.

Ezen a héten nagy hőség tombol Afrika és a Közel-Kelet több országában. Ide kapcsolódik, hogy idén mérték minden idők legmagasabb hőmérsékletét Ázsiában: május 26-án 53,7 Celsius fok volt Mohendzso-daro romvárosában. A mintegy négyezer éves, a harappai kultúra emlékeit őrző település Karacsitól északra, 320 kilométerre fekszik. Utcáit zárt, szorosan egymás mellé épült téglaházak jellemzik - egykori lakói a hőség ellen védekezve építkeztek így.

Mai hírünk, hogy alig másfél hónap múltán meg is dőlt ez a melegrekord: a kuvaiti Mitribahban 54,3 Celsius fokot mértek (részletek itt). Ennél a melegnél eddig három helyen volt nagyobb hőség a Földön a modern meteorológia történetében: 1922-ben mértek 57,8 fokot a líbiai Al 'Aziziyah-ban; 1913-ban volt 56,7 fok a kaliforniai Death valley sivatagában; 1942-ben mértek 53,9 fokot az izraeli Tirat Zviben.

Szokványosak lesznek a hőhullámok az USA-ban

A hőhullámok és a szélsőségesen magas hőmérsékletek 2039-re szokványosak lesznek az Egyesült Államok területén a Stanford Egyetem új tanulmánya szerint. A globális felmelegedés hatásai előbb lesznek érezhetők, mint azt korábban jósolták.

Egyes szövetségi államokban, köztük Utah-ban, Coloradóban, Arizonában és Új-Mexikóban évente várhatóan hét rendkívül forró periódus fog kialakulni, melyek egyaránt kockázatosak lesznek az emberek egészségére és az agrárszektorra nézve. A nagy meleg miatt jelentősen lecsökkenhet majd a kukorica-, szója-, gyapot- és szőlőtermés.